Amikor 2020. szeptemberében megalapítottam a Szintetizátoriskolát, akkor fogalmam sem volt arról, hogy lehet egy ugyanilyen című könyvet kapni a magyar könyvesboltokban. Pontosabban csak lehetett, hiszen a 2009-ben megjelent kötettel (melyhez egy CD is járt) legfeljebb az az antikváriumokban lehet találkozni, vagy ott sem. Az egyik tanítványom nemrégiben megkérdezte, hogy érdemes-e megvásárolni ezt a könyvet, így szereztem magamnak egy példányt, De sajnos csak magát a könyvet, mivel a CD-hez nem sikerült hozzájutnom. Azonban úgy gondolom, hogy enélkül is megalapozott véleményt tudok formálni a Szintetizátoriskola kezdőknek című kötetről.
Mindenek előtt tudni kell, hogy ez az egy angol nyelvű könyv magyar fordítása, a szerzője pedig Steve Asworth. A 256 oldalas mű az Officina’96 kiadó gondozásában jelent meg. A magyar fordítást Zöldi Anna készítette, aki több művet is ültetett át magyar nyelvre, különféle témákban. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem zenészről van szó. És ez a fordításon is érződik. A Szintetizátoriskola kezdőknek című könyv eredeti címe Learn To Play Keyboards, az alcíme pedig A guide to playing piano az all electronic keyboard instruments. Ebből már látszik, hogy már a mű magyar címe, azaz a Szintetizátoriskola is téves fordítás. A keyboard szó magyarul billentyűzetet jelent, ami természetesen egyrészt jelenti a számítógépek és a laptopok billentyűzetét, másrészt a billentyűs hangszerek összefoglaló nevét. Tehát a Learn To Play Keyboards cím helyes fordítása „Tanulj meg billentyűs hangszereken játszani!” És ez az alcím is alátámasztja, melynek a fordítása „Útmutató a zongorán, és mindenféle billentyűs hangszereken történő tanuláshoz”. Ezzel már azt is elárultam, hogy a könyvben nem a szintetizátorról van szó, sőt arról szinte egyáltalán nincs.
A könyv igazából arra akar megtanítani, hogy miként kell kísérni az éneket, vagy más hangszert zongorán, de sajnos erre sem alkalmas. Az eleje még közérthető, de aztán hirtelen akkora ugrás történik a gyakorlatok nehézségi fokában, melyet egy kezdő biztosan nem tud önállóan meglépni. Vagyis egy olyasvalaki, aki még egy hangot sem ütött le soha, nem fog például hirtelen 12 ütemes bluest játszani. Azt ugyanis csak hosszas gyakorlás árán lehet megtanulni. És valószínűleg ezen még az sem segít, ha valaki meg tudja szerezni a könyvhöz járó CD-t.
Tehát a Szintetizátoriskola kezdőknek című könyv csak azok számára lehet hasznos, akik már tudnak zongorázni, azaz technikailag képzettek, de nincsenek tisztában a különféle kíséretek logikájának rejtelmeivel. Ezeket el tudják sakátítani a könyvből. A szintetizátorokról alig esik szó, az automatikáról például csak néhány mondat erejéig, így a könyv arra teljesen alkalmatlan, hogy ebből valaki megtanuljon kísérőautomatikás hangszeren játszani. Akinek ilyen szándékai vannak, annak valódi Szintetizátoriskola otthonról elvégezhető, online tanfolyamait kell választania.